Május, az én hónapom.
Már túl vagyunk a kora-tavaszi nehéz munkákon, a gyümölcsfa metszésen és a lemosó permetezésen, és végre élvezhetjük a melengető májusi napsütést.
Annak aki nem tudná, milyen weboldalon/blogon jár, szeretnék bemutatkozni: Ujhelyy Károly vagyok, és Győr mellett, a Szigetközben feleségemmel, gyermekeimmel már negyven éve építjük, gondozzuk a hétvégi kertünket. A megszerzett tudást igyekszem tovább adni, könyvemben, a kertbarát előadásokon, és a médiában. De azért legjobban a kertemben érzem magam, és szívesen közreadom: „Hogyan csinálom én”!
Áprilisban, az egymást követő meleg és hideg-fagyos időszakok nem csak a kertészt zavarták meg, hanem az elvetett korai zöldség magokat is. Némelyik a csírázást követően megfázott, és leállt a növekedése. A retek például elég érzékeny erre, mert az elhúzódó tenyészidő miatt befásodik. De, az éppen kicsírázott borsó is bánja a fagyos időt. Úgy tűnik, hogy a következő hetekben beáll egy kiegyensúlyozott hőmérséklet, és ha a talajhőmérséklet eléri a 12 fokot, és persze az időnk és a körülményeink is engedik majd, akkor teljes intenzitással nekiláthatunk a vetésnek, palántázásnak.
Mielőtt nekilátunk a ültetésnek, jó átgondolni, mitől lesz eredményesebb a munkánk.
Három alapvető feltétele van az egészséges növény kialakulásának.
Az egyik, feltétel az ültető közeg, vagyis a talaj, amelynek az összetétele, például az ásványi anyag tartalma megfelelő. Ezen kívül a talaj állaga, a vízáteresztő képessége is fontos, ami meghatározza a növény tápanyagfelvételét, így a fejlődését is.
A második, a jó fajtaválasztáson túl, (értem alatta a rezisztens fajtákat), a jó gyökérzettel rendelkező, kifejlett, vírusmentes szaporító anyag, palánta, csemete, amely erőteljes növényvázat és egészséges leveleket fejleszthet. Illetve ide értem a jó minőségű vetőmagot is.
A harmadik, a változatos növény-összetétel, amely a vetésforgó alkalmazásával csökkenti a növényvédelem szükségességét. Például egymás kártevőit távol tartják. Vagy a gyökér károsító fonál-férgeket elűzik, mint a büdöske. Vagy, a mézelő köztesnövények ültetését, amelyek odavonzzák a beporzó méheket, hasznos rovarokat, katicákat. (ha már egyszer rovar-hotelt készítettünk számukra)!
Az már csak hab a tortán, hogy az ültetési idő jó megválasztásával is érhetünk el kedvező eredményeket. Például, ha a vetési, ültetési időt a hold fázisaihoz társítjuk. Ajánlatos a 14 napig tartó leszálló hold idején vetni, amely most májusban a hónap első két hetére esik. Ezen belül a fogyó hold időszakban a gyökérzöldségeket, növő hold időszakban pedig a föld felett termést hozó növényeket ültetjük.
Összegezve, az ásványi anyagokban gazdag és jó kondícióban lévő növények ellenállóbak, kevesebb vegyi növényvédelmet igényelnek, így ezek sokkal egészségesebbek és persze táplálóbbak.
A palántázásnál én a következőkre figyelek.
Akinek nincs saját előállítású palántája, remélhetőleg a vásárcsarnokban is hozzájut. Ki tudja, mit hoz a sors! Ha a korlátozás miatt ez nem sikerül, érdeklődjön, hol talál őstermelőt, palánta árusító helyet. Például családi háznál, faluban, ismerősnél.
A vásárlásnál azt kérjük az eladótól, amit mi szeretnénk ültetni, ami illeszkedik a termőhelyünk adottságaihoz, a növénygondozási feltételeinkhez, lehetőségeinkhez, vagy éppen az ízlés világunkhoz.
A kezdő kertészeknek azt ajánlom, hogy a palánta legfőbb elvárása a rezisztens, ellenálló fajta legyen, amely nem igényel sok növényvédelmet. Bátran kérdezzék a palánta árusítót, ő bizonyára termelő is, és sok hasznos tanácsot tud adni a gondozáshoz.
Ha a poharas palánta gyökerei túlfejlődtek, és tömött fehér burkolatot képeznek a pohár külső palástján körbefutva, akkor ezt a gyökér felületet kissé meg kell tépni, hogy a gyökerek iránya kifelé mutasson. Ellenkező esetben néhány hónap múlva egy gyökereivel körbe futó dugót képez, és a környező talajból nem tud megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni. Erre a cserepes virágok, és konténeres facsemeték ültetésénél is figyeljünk
Vannak olyan zöldségnövények, amelyek magja csak 20 fok fölötti talajhőmérsékletnél csírázik. Ilyenek a tökfélék, cukini, uborka. Ezeket akár lakásban is előcsíráztathatjuk egy vizes szalvétán. Persze, 20 fok feletti hőmérsékleten. Ha kicsírázott, akkor már a 15 fokos talajba is kiültethetők.
Ha a poharas palánta gyökerei túlfejlődtek, és tömött fehér burkolatot képeznek a pohár külső palástján körbefutva, akkor ezt a gyökér felületet kissé meg kell tépni, hogy a gyökerek iránya kifelé mutasson. Ellenkező esetben néhány hónap múlva egy gyökereivel körbe futó dugót képez, és a környező talajból nem tud megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni. Erre a cserepes virágok, és konténeres facsemeték ültetésénél is figyeljünk
Április végétől az első káposzta és karalábé palántákat már kiültethetjük a szabadba. május elején pedig a paradicsom palánta is kiültethető. Érdemes többfélét, és eltérő érési idejű paradicsomot ültetni. A korai Zömök fajtát már április végétől kiültethetjük, hogy minél előbb legyen néhány evő-paradicsomunk. Legfeljebb betakarjuk, ha május közepén jön egy gyenge fagy. De a paradicsom még azt is túléli. De ha lefagyott a föld feletti rész, újból kihajthat a gyökértő, és gyorsan növekszik.
A paprikát és a padlizsánt viszont tényleg majd csak május végén ültessük ki szabadföldbe.
A következőkben, majd erről írok néhány trükköt „hogyan csinálom én”.