Március 21. után visszavonhatatlanul itt a tavasz.
Bár kétségtelen az áprilisi időjárás az idén is tréfálkozik velünk.
A tavaszi nap-éj egyenlőség a természet megújulását hozza magával. Napról napra több fényhez jutnak a növények, átmelegszik a talaj és az elvetett magokban beindul a csírázási folyamat. Persze nem minden növény, vagy mag reagál azonosan a talajhőre. A szabadföldben legkorábban a retekmag csírázik, majd a korai borsó, a salátamag és a spenót. Vannak azonban olyan magok, amelyeknek csírázási idejük hosszabb ideig tart, mert a maghéjuk kemény, vagy a külsején csírázásgátló bevonat van. Ilyen például a petrezselyem is, ezért már kora tavasszal elvethetjük, a sárgarépával egy időben. A sorok közé duggassunk hagymát, hogy a károsító legyektől megvédjék egymást. A fonálférgektől pedig a büdöske gyökere védi a petrezselymet. A növénytársítások is kedvezően hatnak az ellenálló képességükre.
Mi a következő legfontosabb teendő a kertben?
Ha a korai növények magvait elvetettük, jut egy kis idő a kert rendbe tételére, amíg a palántaültetés ideje eljön. Már látjuk, hol bújnak elő a tavaszi hagymás virágok. Tisztítsuk meg a talaját, pótoljuk a talajtakaró színes mulcsot. A korán virágzó évelő virágokat, cserjéket is tisztítsuk ki a közé hullott lomblevelektől, mert később a nyíló virágoktól már nehézkes ez a művelet. Ezeket a cserjéket majd csak az elvirágzás után metsszük formára. A lenyíló hagymás növények leveleit csak elsárgult állapotban vágjuk le. Addig inkább ültessünk közéjük egynyári virágokat. Áprilisban már kikerülhet a muskátli és a leander és a többi dézsás növény. A kései fagyos napok idején azonban takarjuk le, vagy néhány napra vigyük védett helyre.
Ha március közepe-végéig nem tettünk semmit, még nem vagyunk elkésve?
Vannak az országnak olyan területei, ahol kicsit késik a talaj felmelegedése, vagy éppen a talaj összetétele késlelteti azt. A vetési időbe, olykor a két heti, vagy egy havi idő csúszás is belefér. Arra kell ügyelni, hogy vannak olyan növények, vagy növény fajták, melyek érzékenyebbek a hosszú nappalokra és hamarabb felmagzik, például egyes korai saláták. Ilyenkor inkább kerüljük ezek kései vetését. A faiskolákból, kertészetekből áprilisban már ne hozzunk szabadgyökerű csemetét, a cserepes, konténeres növények évelők, virágok, ültetése sikeresebb.
A talaj, a magas-ágyás előkészítése, gyomtalanítás, kapálás, talajfertőtlenítés ideje ez az időszak?
Ahhoz, hogy jó kondíciójú, egészséges növényeket termeszthessünk, elsősorban a talaj állapotát kell tápdúsan tartani. Ez azonban nem egyenlő a műtrágyás tápanyagdúsítással. A komposztkészítés a legmegfelelőbb és leg környezet barátabb megoldás mind a levegő, mind a talaj számára. Ha valaki nem kíván sokat foglalkozni a komposztálással, elegendő, ha két évenként kibontja a komposztálót és a már érett komposztföldet használja fel az ágyások talajának javítására. Beszerezhetőek zsákos trágya granulátumok is a tápanyag utánpótlásra. Inkább ezeket részesítsük előnybe. Ma már sok növénykondicionáló készítmény is rendelkezésre áll, melyeket még bio körülmények között is alkalmazhatunk. A talajban élő mikroorganizmusok életterét minél kevésbé változtassuk. Például ásási forgatás helyett csak lazítsuk a talajt ásóvillával. A szabadföldi vetés előtt a már kikelt gyomokat kapáljuk ki, és néhány napig hagyjuk kiszáradni. A vetés előkészítésnél vegyük figyelembe a talaj adottságot. A magágyba tegyünk egy kevés mennyiségű jó minőségű zsákos vagy komposzt földet, hogy a gyökérképződésnek ideális környezetet teremtsünk. A magágyba mindig tegyünk a talajban élő kártevők ellen talajfertőtlenítőt. Ezek általában gázosodással fertőtlenítik a talajt. Nem csak a magvetéskor, hanem a palánták kiültetése előtt is így járjunk el. A magas-ágyások egyik előnye, hogy az alsó réteg zöldkomposztja, a korhadás hatására talajmeleget szolgáltat. A vegyes-kultúrával a területet jól kihasználhatjuk. Egy fátyolfóliás takarással pedig két hét előnyhöz juthatunk a koraiságban.
Mit jelent, hogy edzeni kell a palántákat a kiültetés előtt? Mikor ültethetjük ki őket?
Áprilisban már kiültethetjük a palántákat is. A karalábé és káposztafélékkel kezdhetünk. Ezek nem kényes palánták. Egy maréknyi sáros gödröcskében kiültetve is megnő különösebb dédelgetés nélkül. Nem úgy a paradicsom és paprika palánták, amelyeket először szoktatni kell a szabadföldi erős napsütéshez, oly módon, hogy néhány órára félárnyékos, majd fokozatosan naposabb helyre kitesszük. Sőt még kiültetés után is ajánlatos egy hétig árnyékolni, amíg a hajszálgyökerek kellő intenzitással fel nem tudják venni a vizet a talajból. Amennyiben erre nincs mód, okvetlen poharas palántákat vegyünk. Azért nem árt a pohárból kivéve megnézni a gyökerek állapotát, legalább szúrópróba szerűen. A plánta lyukba tegyünk jó minőségű földet, hogy a gyökerek intenzíven fejlődhessenek. Belocsolás után két hétig semmilyen tápoldatot ne használjunk, csak így kapunk erőteljes gyökereket.
Mikor és mit ültessünk április végéig?
A paradicsomot, zellert kiültethetjük már április végén, akár egymás mellé is, hiszen jó társak. A paprikával várjuk meg a fagyosszenteket és csak májusban ültessük ki szabadföldbe. A paprika egyébként jobban fejlődik a fólia alatt, mert az időszakos hideg hullámoktól, amelyek visszavethetnék a fejlődésben, ott védve van.
A melegházba előbb ültessünk?
A paprika előtt hasznosíthatjuk a fóliát. Egy hónappal előbb vethetünk retket, salátát, amely a paprikapalánták közt jól megfér.
Az első permetezés mikor legyen, és hogyan tovább a permetezési naptárban?
A gyümölcsfák tél végi rezes, kénes, olajos lemosó permetezésével már egy jó lépést tettünk a vegyszer mentesebb gyümölcstermesztés felé. Az első tavaszi növényvédelmet az őszibarack tafrina ellen kell megtenni, majd ezt a kajszibarack és meggy monilía elleni védelme követi. Ezek gombakártevők elleni permetezések. Az első rovarkártevő az almamoly, amely a virág sziromhullást követően támad. Aki kerüli a vegyszeres növényvédelmet, az jó eséllyel védekezhet áztatott csalán levének kipermetezésével is.
A balkonok akár kis kertek is lehetnek. Mit ültessünk a balkonra, virágot vagy gyümölcsöt, zöldséget, fűszernövényeket is?
Aki nem részesülhet a kerti élet örömeiben, az is teremthet magának egy kis oázist a lakása balkonján, csak megfelelő növényeket kell találnia. Először is nézze meg, milyen égtáj felé néz a balkon, és hány órát süti a nap. Ennek megfelelően kell növényt választani, ha sikeresen akar termeszteni. A paradicsom és paprika napfény igényes növény. Ha megfelelő a helye, egy tíz literes vödörben három tő is elfér. A koktélparadicsomokat felfuttathatjuk akár két méterre is, megfelelő támasztékkal. A zöldségfélék, petrezselyem, retek, vagy tépősaláta az árnyékosabb balkonokon is megnő. De ha nem csak a hasunkra koncentrálunk, hanem a lelkünket is táplálni akarjuk, egy tő rózsa, vagy futó virág, vagy egy muskátlis erkély is szóba jöhet.